A gyermek- és felnőttkorom során, sok olyan élethelyzetben volt részem, amikben nagyon nehezen ismertem fel, hogy milyen segítséget kérhetnék vagy hogyan indulhatnék el az érzelmi gyógyulás útján. Az elkerülhetetlen veszteségeim átformáltak azt a képet is, ahogyan önmagamra gondoltam.

A tudományos kutatómunkám és utazásaim alatt felfedeztem, hogy a zene sokkal erősebben hat rám, mint hogy csak hobbiként tekintsek rá. Éreztem a jótékony hatását, és e hatásmechanizmust számos kutatás, kísérlet támasztotta alá. Ezért elkezdtem kifejleszteni egy terápiás célú zenehallgatási rendszert, hogy ne csak önmagamat tudjam megerősíteni a hangokkal, hanem a megfelelő zene képes legyen ezt megtenni bárkiért.

A különböző válsághelyzetekről szóló tudományos megközelítés, az érzelmek működésének megértése tette teljessé a terápiás célú zenehallgatási módszertant.

Ma már a téma szakértőjeként tudom, hogy egy érzelmileg kimerítő élethelyzetből való kiutat, irányított zenehallgatással hatékonyan támogatni lehet.

Ennek a segítségnek vannak határai, ám a módszeres zenehallgatás mint önterápia, a maga egyszerűségében, végül felbecsülhetetlen része lehet az életvezetésnek

A zenék nagy részében eredendően rend van. Amikor olyasmi történik, ami az érzelmeinket teszi próbára, ez a rend jelöli ki a megfelelő kiutat.

Rosa Susanna D. Nhancale, tudományos kutató, a zenehallgatási rendszer fejlesztője